A Rózsa és a Kereszt Ősi és Misztikus Rendje
(Nemzetközi bemutató)
Szimbólum
Arany kereszt egy vörös rózsával a közepén, ahol a kereszt jelképezi az emberi testet, a rózsa pedig az emberi lelket szimbolizálja az evolúció folyamatában.
Jelleg
Filozofikus, beavató és hagyományőrző, nem vallási jellegű és politikamentes világmozgalom, mely nyitott férfiak és nők számára egyaránt fajtától, vallástól, vagy társadalmi rangtól függetlenül.
Mottó
« Szélesebb körű tolerancia a legszigorúbban vett függetlenségben. »
Célok
A rózsakeresztesek körében évszázadokon át hagyományozott filozofikus tanítások továbbörökítése, mely tanítások a világegyetem, a természet és maga az ember misztériumaira vonatkoznak.
Taglétszám
Kb. 250,000 világszerte.
Tradicionális eredet
A rózsakeresztes hagyományok az ókori egyiptomi misztériumiskolákig, i.e. kb. 1500 körül a XVIII. dinasztiáig nyúlnak vissza. Azokban az iskolákban, melyek létezését ma már a legtöbb történész és egyiptológus elismeri, beavatottak gyűltek össze, hogy tanulmányozzák a teremtés misztériumait, ennél fogva a „miszticizmus” szó szerint „misztériumok tanulását” jelenti.
Idővel ezek a tanulmányok életre hívták a gnózist, mely aztán szétsugárzott az ókori Görögországba, a Római Birodalomba, a középkori Európába, hogy aztán végül a rózsakeresztesek gyűjtsék össze a XVII. században.
Történelmi eredet
Tisztán történelmi szemszögből, a rózsakeresztesek 1623-ban léptek elő a névtelenségből, mikor is Párizs utcáin elhelyezett plakátokon hozták nyilvánosságra, hogy: „Mi, a Rózsakeresztes Testvériség legfelsőbb testületének képviselői, láthatóan és láthatatlanul a városban tartózkodunk … « . Néhány évvel korábban három Manifesztumot tettek közzé a kor gondolkodói számára: a « Fama Fraternitatis » (1614), a « Confessio Fraternitatis » (1615), és a « Christian Rosenkreutz alkímiai menyegzője » (1616).
2001 márciusában az A.M.O.R.C. publikálta a negyedik Manifesztumot: a « Positio Fraternitatis Rosae Crucis »-t, majd ezt követően 2014-ben az « Appellatio Fraternitatis Rosae Crucis »-t. A XVIII. században közeli kapcsolat állt fenn a rózsakeresztesek és a szabadkőművesek között, de ma a két szervezet teljes mértékben független egymástól. A XX. század elejétől támogatja az A.M.O.R.C. a Tradicionális Martinista Rendet, mely a francia filozófus Louis-Claude de Saint-Martin (1743-1803) gondolatain alapuló mozgalom.
Újjáéledés
1909-ben az amerikai ezoterikus Harvey Spencer Lewis (1883-1939), aki már néhány éve érdeklődött a rózsakeresztesség iránt, a franciaországi Toulouse-ba ment, hogy francia rózsakeresztesekkel találkozzon, ahol ekkor a Rend „alvó” periódusban volt. Beavatták őt és megbízták azzal, hogy élessze újra a Rendet az Egyesült Államokban, így a későbbiekben újra lehet majd kezdeni Európában is, amikor a körülmények kedvezőbbek lesznek (az I. Világháború már fenyegetően közeledett). Harvey Spencer Lewis teljesítette a küldetést és a Rendnek az « Antiquus Mysticusque Ordo Rosae Crucis » (A Rózsa és Kereszt Ősi Misztikus Rendje) nevet adta, így emelve ki annak történelmi és tradicionális eredetét. A II. Világháború után az A.M.O.R.C. fokozatosan világméretűvé vált.
Jelenlegi szervezeti struktúra
Az A.M.O.R.C. az egész világon jelen van. Számos joghatóság tartozik hozzá, melyek mindegyike határokon átnyúlva egyesíti az azonos nyelvet beszélő országokat, így létezik német, angol, spanyol, francia, olasz, görög, orosz, skandináv, japán, stb. nyelvű joghatóság. Hagyományosan „Nagypáholy” besorolása van minden egyes joghatóságnak, melynek vezetőjét, a Nagymestert ötévente újraválasztják. A Rendet mindezek felett egy Legfelsőbb Tanács felügyeli, mely a joghatóságok Nagymestereiből áll és az Imperátor vezeti, akit szintén ötévente újraválasztanak. (Az „Imperátor” kifejezés már XVIII. században is használatos volt, mely a latin „Imperare sibi” kifejezésből származtatható, jelentése „Ura önmagának”).
Tanulmányok
1909-ig a rózsakeresztes tanítások csak szóban kerültek átadásra titkos összejöveteleken (Ez az, amiért titkos társaságnak tartották a Rendet). 1909 óta foglalják ezeket írásba és havonta monográfiák formájában kerülnek megküldésre a tagoknak postán, vagy elektronikusan. A tanítások tizenkét fokozatra terjednek ki, melyek mindegyike fontos filozofikus vagy misztikus témák tanulmányozásának van szentelve, úgymint Isten mibenléte, a Világegyetem eredete, az anyag szerkezete, a tér és idő elmélete, az élet törvényszerűségei, az evolúció célja, az emberi lélek és jellegzetességei, a tudat fázisai. pszichikai jelenségek, a halál misztériuma, a túlvilági lét és a reinkarnáció, tradicionális szimbolizmus, stb. Számos kísérletet tartalmaznak, melyekből olyan alapvető – misztikusok által alkalmazott – technikák tanulhatók meg, mint a relaxáció, koncentráció, tudatos teremtés, meditáció, lelki alkímia.
Testvéri összejövetelek
Az otthoni tanulmányozásra írásos formában kapott leckéken túlmenően azok a rózsakeresztesek, akik igénylik, találkozhatnak páholyokban és részt vehetnek csoportmunkában is. Az összejövetelek célja, hogy mindenki szabadon kicserélhesse gondolatait kulturális és filozofikus témákban. Ugyanitt történnek a rózsakeresztes beavatások is. Ez utóbbi nem kötelező, de ajánlott a spirituális hatásaik miatt. Megjegyezzük azt is, hogy az A.M.O.R.C. rendszeresen tart kongresszusokat (ún. konventeket), melyek során a tagok csatlakozhatnak regionális, nemzeti, nemzetközi vagy az egész világra kiterjedő összejövetelekhez. Ezek minden szinten keretet nyújtanak misztikus és testvéri tevékenységekhez.
Híres rózsakeresztesek
Az elmúlt évszázadokban számos híres személyiség volt tagja, vagy került kapcsolatba a Rózsakeresztes Renddel. Közéjük tartozott Paracelsus (1493-1541), Francis Bacon (1561-1626), Michael Maier (1568 -1622), Robert Fludd (1574-1637), Jacob Boehme (1575-1624), Comenius (1592-1670), René Descartes (1596-1650), Elias Ashmole (1617-1692), Baruch Spinoza (1632-1677), Isaac Newton (1642-1727), Wilhelm Leibniz (1646-1716), Benjamin Franklin (1706-1790), Saint-Germain gróf (1696? -1784), Cagliostro (1743-1795), Michael Faraday (1791-1867), Joséphin Péladan (1858-1918) Claude Debussy (1862-1918), Marie Corelli (1864-1924), Papus (1865-1916), Erik Satie (1866-1925), François Jollivet-Castelot (1868-1937), Nicolas Roerich (1874-1947), Edith Piaf (1915-1963), Yves Klein (1928-1962), stb. Az A.M.O.R.C. tagjai között ma is vannak gondolkodók, tudósok, és neves művészek, azonban általában névtelenségben maradnak.
